6
Parasztopera
Írta: Pintér Béla – Darvas Benedek
Paraszt opera egy részben.
A Pécsi Nemzeti Színház előadása.
Læs mere
Køb Billetter
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 09. Juni 2011 22:00
A díszlet ugyan az újrahasznosítás jegyében készült, nekem azonban mégis a Tóték jutott eszembe, bizonyára nem véletlenül. Egy görög tragédia tárul fel benne, falusi miliőben, darabos idétlenséggel, sok humorral és jó zenével.
(Szilágyi Lenke)
„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.”
Pintér Béla
„Ezúttal, a Darvas Benedek zeneszerzővel közösen létrehozott Parasztoperában Pintér már radikális műfajmódosítást is vállal: operaformában mutatja meg azokat a sajátos, minden ember számára ismert és megszokott, mégis fantasztikus és hátborzongató életjelenségeket, melyek színházművészetének legmélyebb alapjait képezik, ilyenformán a népballadákra és a görög tragédiákra egyaránt jellemző, absztrakttá redukált tisztaságnak úgy feszül neki a művi keretek közé szorított, onnan kitörni vágyó, barokkos szenvedély, hogy egyszerre látunk és érzünk, kívül és belül vagyunk ezen az ismerős-ismeretlen világon mindaddig, míg ez a kegyetlen játékosság mindannyiunkat az őrületig el nem varázsol.”
Csergőffy Judit
„A mű felépítése jellegzetesen operai: nyitánnyal, recitativókkal, kórussal, duettekkel, szólókkal. Különlegessége, hogy a zenében népdalok, folklórmotívumok keverednek barokkos kadenciákkal, sőt popzenei elemekkel. A jól működő zenei egyveleget a dialógusokban leleményes humor fűszerezi. Ez éles ellentétben áll az elhangzó népdalok – a cselekményhez és a szereplők lelkiállapotához szorosan kapcsolódó – egyszerű virágnyelvével, keserű-bús szövegeivel. Az előadás pedig olyan, akár egy szépséges népballada: egyszerű, sűrű, titokzatos és szomorú.”
Kelemen Orsolya
(Szilágyi Lenke)
„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.”
Pintér Béla
„Ezúttal, a Darvas Benedek zeneszerzővel közösen létrehozott Parasztoperában Pintér már radikális műfajmódosítást is vállal: operaformában mutatja meg azokat a sajátos, minden ember számára ismert és megszokott, mégis fantasztikus és hátborzongató életjelenségeket, melyek színházművészetének legmélyebb alapjait képezik, ilyenformán a népballadákra és a görög tragédiákra egyaránt jellemző, absztrakttá redukált tisztaságnak úgy feszül neki a művi keretek közé szorított, onnan kitörni vágyó, barokkos szenvedély, hogy egyszerre látunk és érzünk, kívül és belül vagyunk ezen az ismerős-ismeretlen világon mindaddig, míg ez a kegyetlen játékosság mindannyiunkat az őrületig el nem varázsol.”
Csergőffy Judit
„A mű felépítése jellegzetesen operai: nyitánnyal, recitativókkal, kórussal, duettekkel, szólókkal. Különlegessége, hogy a zenében népdalok, folklórmotívumok keverednek barokkos kadenciákkal, sőt popzenei elemekkel. A jól működő zenei egyveleget a dialógusokban leleményes humor fűszerezi. Ez éles ellentétben áll az elhangzó népdalok – a cselekményhez és a szereplők lelkiállapotához szorosan kapcsolódó – egyszerű virágnyelvével, keserű-bús szövegeivel. Az előadás pedig olyan, akár egy szépséges népballada: egyszerű, sűrű, titokzatos és szomorú.”
Kelemen Orsolya
Aktuelt
A M.É.Z. Zenekar, azaz Pálvölgyi Ádám, Turzó Sándor, Kuklis Henrik, és Párniczky Ede, neve szándékosan kétértelmű. A rövidítés a Meg Nem Értett Zenekart takarja, akik 1988-ban alakultak, hogy ír és skót folkzenét játszanak. Magyarországon ennek a műfajnak ők voltak az első művelői, eddig 9 albumuk jelent meg és több mint 2000 (!) koncertet adtak már. Előadásukon válogatás hallható majd kelta eredetű népek költeményeiből. És ha már költemények és próza, velük lép színpadra Kautzky Armand is. Az egri születésű Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színház tagja lett, ahol majdnem 20 évet töltött el. Kautzky Armand - vers, próza; Pálvölgyi Ádám; Turzó Sándor; Kuklis Henrik; Párniczky Ede
PÅ PLAKATEN
Először játszik nálunk Vörös Janka zenekarával.
Tavaszi műsorunkban ismerkedjetek meg Áfonykával, az apró, gömbölyded tündérrel, aki vidám tavaszi füttyszóra ébredvén a szél hátán útnak ered, hogy…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.