Az Élektra-, pontosabban Oresztész-Élektra-mítosz egyike a legősibb emberi történeteknek, és, hogy, hogy nem, a bűntudattal foglalkozik (ami – vigyázat, idézet! – kicsit hasonlít ahhoz, amikor a Karácsonyra vett ponty 23-án azt állítja, hogy a fürdőkáddal foglalkozik).
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 5. vasárnap, 19:00
A történet amúgy a trójai háború mítoszának része, pontosabban egyik epilógusa a sok közül. A görög seregek főparancsnoka, Agamemnón, tíz év után hazatér Mükénébe: ő már talán el is felejtette, ami a háború legelején történt, amikor a görög flotta még meg sem érkezett Trójába, ugyanis az istenek szélcsenddel igyekeztek késleltetni a háború megkezdését. A görögök jósa, bizonyos Kalkhász, erre azzal állt elő, hogy mutassanak be emberáldozatot, az istenek, fene a gusztusukat, kedvelik az ilyesmit. Hogy, hogy enm, úgy alakul, hogy az áldozat szerepét a fővezér legidősebb gyermeke, Íphigéneia nevű lánya kapja, akit annak rendje és módja szerint fel is áldoznak, mire – lássunk csodát – a szélcsend azonnal el is múlik, és a görögök könnyült szívvel hajózhatnak tovább, Trója felé, hogy a földdel tegyék egyenlővé a várost és lakóit.
Agamemnón tehát tíz év után hazatér Mükénébe, ahol a felesége, Klütaimnésztra fogadja: ő viszont egyáltalán nem feledkezett el Íphigéneia feláldozásáról, és most, oldalán szeretőjével, Aigiszthosszal, bosszút áll: megölik Agamemnónt – és átveszik az uralmat Mükéné felett.
Agamemnónnak és Klütaimnésztrának van még három gyereke: a két nővér, Khrüszothemisz és Élektra, meg az öccsük, Oresztész. A két lány – ők aligha jöhetnének szóba a trónöröklés szempontjából – megússza; a fiút, a még kisgyerek Oresztészt Korinthoszba küldik, hogy ne legyen láb alatt.
Azzal viszont, feltehetően az események hevében, nem számoltak, hogy Oresztész felnő, és visszatér Mükénébe, hogy megbosszulja a gyilkosságot, és helyreállítsa a rendet a városban. Márpedig ez történik: Oresztész, Élektra segítségével, és Khrüszothemisz halavány tiltakozása ellenére bosszút áll: megöli a gyilkosokat, ügyet sem vetve arra a körülményre, hogy az egyik gyilkos éppenséggel a saját anyja.
A kortárs; vagy nevezzük így: XX. századi Oresztész-Élektra történetek általában Oresztész hazatérésével szoktak kezdődni: ezúttal is. Fodor Tamásék 1986-os szövege, mint több más, már-már kortársnak számító feldolgozás, két mellékszálát bontja ki a mítosznak: az első a nép története, a mükénéieké, akik hallgattak, amikor a királygyilkosságot elkövették, és hallgatnak azóta is, imígyen bűntárssá küzdve le – vagy fel – magukat; a másik a két testvér, Oresztész és Élektra egymásra találásának leheletnyit incesztus-ízű izzása.
Az első mellékszál (ne feledjük, a szöveg dátuma 1956 harmincadik évfordulója) egy (akkor) viszonylagos jólétben és nyugalomban élő ország vagy társadalom önvizsgálatának története; a másik inkább magánéleti, gyönyör és vérbűn konfliktusa. A gyönyöré, amire vágyunk, és a bűné, amitől rettegünk – bár nem kizárt, hogy fordítva, lévén a gyönyör elaltat, a bűn viszont, ha már elkövettük, további bűnökre sarkall, olyanokra, amelyek nélkül sosem leszünk többek, mint hallgatással besározódott cinkosok. És olyan ez a világ, hogy mindig lesz valamiben cinkosnak lennünk, csak hallgatni kell, és túlélni valahogy.
A M.É.Z. Zenekar, azaz Pálvölgyi Ádám, Turzó Sándor, Kuklis Henrik, és Párniczky Ede, neve szándékosan kétértelmű. A rövidítés a Meg Nem Értett Zenekart takarja, akik 1988-ban alakultak, hogy ír és skót folkzenét játszanak. Magyarországon ennek a műfajnak ők voltak az első művelői, eddig 9 albumuk jelent meg és több mint 2000 (!) koncertet adtak már. Előadásukon válogatás hallható majd kelta eredetű népek költeményeiből. És ha már költemények és próza, velük lép színpadra Kautzky Armand is. Az egri születésű Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színház tagja lett, ahol majdnem 20 évet töltött el. Kautzky Armand - vers, próza; Pálvölgyi Ádám; Turzó Sándor; Kuklis Henrik; Párniczky Ede
Tavaszi műsorunkban ismerkedjetek meg Áfonykával, az apró, gömbölyded tündérrel, aki vidám tavaszi füttyszóra ébredvén a szél hátán útnak ered, hogy…
Először játszik nálunk Vörös Janka zenekarával.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
